IPA? Nem csak sör, hanem adó is! - Mit érdemes tudni róla?

Az iparűzési adó, vagy ahogy a legtöbben ismerik, IPA, szinte minden vállalkozót érint; mégis gyakori, hogy csak akkor szembesülünk vele, amikor már valami baj van, esetleg túl sokat fizettünk be.

Először is: mi az az IPA és miért érdemes odafigyelni rá?

A helyi iparűzési adót az önkormányzatok szedik azoktól a vállalkozóktól, akiknek az önkormányzat területén van a székhelyük vagy a telephelyük. A helyi iparűzési adó mértéke településenként változhat, de a törvényben maximalizásálra került, méghozzá 2%-ra. Ez azt jelenti, hogy már a székhely választásnál is komoly pénzügyi különbség lehet két település között.

Lényeges megemlíteni, hogy nem minden település önkormányzata vezetett be iparűzési adót! Erről a Magyar Államkincstár oldalán tudsz tájékozódni, az érintett településre kattintva.

Fontos tudni, hogy az önkormányzatok nem mindig küldenek emlékeztetőt vagy felszólítást az elmaradt iparűzési adó befizetéséről vagy éppen az elmaradt bevallásról – ellentétben például a NAV-val. 

Éppen ezért érdemes saját magadnak nyomon követni ezeket a határidőket, mert egy hosszabb ideig halmozódó elmaradás később akár jelentős anyagi terhet is jelenthet a vállalkozásod számára. Természetesen a könyvelői segítség elmaradhatatlan lehet az egyes IPA adóalap megállapítási módszereknél.

Van bármilyen kedvezmény mentesség?

Az önkormányzatok határozhatnak meg kedvezményeket és mentességeket az iparűzési adót tekintve a törvény előírásai alapján, de ezt is könnyedén tudod ellenőrizni a Magyar Államkincstár oldalán a település nevére kattintva, majd a Részletekre kattintva. Például kevesen tudják, de Budapest Főváros önkormányzata lehetőséget ad bizonyos vállalkozásoknak, hogy mentesüljenek az iparűzési adó fizetése alól.

Ha a vállalkozásod – a helyi adókról szóló törvény szerint számított – vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben nem haladja meg az 1,5 millió forintot, akkor Budapesten nem kell iparűzési adót fizetned.

Ez a mentesség automatikusan nem jár – az éves adóbevallásban jelezni kell, hogy jogosult vagy rá, és a megfelelő adóalapot is fel kell tüntetni.

Lényeges, hogy a „vállalkozási szintű adóalap” nem azonos az árbevétellel, hiszen abból több tételt is levonhatsz (pl. anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke stb.). Érdemes könyvelőddel vagy tanácsadóval egyeztetni, hogy valóban jogosult vagy-e a mentességre.

Az IPA három típusa – Neked melyik éri meg?

1. Egyszerűsített (sávos) IPA – egyéni vállalkozóknak ideális lehet

2023-tól azok a vállalkozók, akik évi 25 millió forintnál kisebb bevételt szereznek, választhatják ezt a bevételi sávokhoz igazodó, fix összegű adózást. 

Kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző átalányadózó esetén ez a határ 120 millió forint.

Éves bevétel	Adóalap	Fizetendő IPA (2%)
0–12 millió Ft	2,5 M Ft	50 000 Ft
12–18 millió Ft	6 M Ft	120 000 Ft
18–25 millió Ft (vagy 18–120 M kizárólag kisker.)	8,5 M Ft	170 000 Ft

Ha nincs sok elszámolható költséged, vagy egyéni vállalkozóként fontos Neked az egyszerű adminisztráció, ez a forma szinte mindig jobban megéri.

Fontos tudni, hogy ha az egyszerűsített iparűzési adóalap-meghatározást választod, akkor ezzel együtt lemondasz a további kedvezményekről és mentességekről. 

Ez azt jelenti, hogy más adózási módokhoz képest ebben az esetben kevesebb lehetőség van a fizetendő adó csökkentésére.

2. Normál IPA – ha jelentős költségeid vannak

Először is nagyon fontos, hogy a normál adóalap számítása esetén a  bevételből bizonyos költségeket levonhatsz, és a különbözet után fizeted meg az IPA-t.

Levonható költség	Mikor elszámolható?
Eladott áruk beszerzési értéke	Csak ha árut értékesítesz, számla birtokában.
Közvetített szolgáltatások értéke	Ha továbbszámlázott szolgáltatásról van szó.
Alvállalkozói teljesítés értéke	Ha mind a megrendelővel, mind pedig az alvállalkozóval írásbeli vállalkozási szerződés van.
Anyagköltség	Ha a beszerzett anyagokról számlád van.
K+F költség	Alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés közvetlen költsége. Általában egyéni vállalkozóknál nem releváns.

Tehát az adó alapja főszabály szerint a vállalkozás nettó árbevétele, csökkentve néhány tétellel – például az eladott áruk beszerzési értékével (ELÁBÉ), az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítések értékével, illetve a közvetített szolgáltatások költségével.

Ezután az így kapott adóalapot kell megszorozni az adott településen érvényes IPA-kulccsal (Budapesten például jelenleg 2%).

Példa: Ha a vállalkozás árbevétele 10 millió Ft, és ebből 3 millió Ft anyagköltség, 1 millió Ft ELÁBÉ, akkor az adóalap 6 millió Ft lesz, aminek 2%-a = 120 000 Ft az iparűzési adó. Ebben az esetben érdemes lehet elgondolkodni a sávos IPA választásán.

Tegyük fel, hogy a bevétel csak 2 millió Ft, az anyagköltség 800 000 Ft. Az adóalap így 1,2 millió Ft lesz. Budapest önkormányzata mint láthattuk mentességet nyújt 1,5 millió Ft adóalapig, így ebben az esetben normál IPA-sként kihasználhatjuk ezt a fajta mentességet. 

3. KIVA-alapú IPA – cégeknek egyszerűsített forma

A KIVA-alanyoknak lehetőségük van arra, hogy a helyi iparűzési adót egyszerűsített módon, a kisvállalati adó alapja után fizessék meg. Ebben az esetben nem a bevételből kell levonni a különböző költségeket (mint a normál IPA-nál), hanem a számítás alapja a KIVA-alap 120%-a lesz.

A KIVA-alap főként a vállalkozás személyi jellegű kifizetéseit és pénzmozgásait tükrözi – azaz más logika szerint számolódik, mint a klasszikus árbevétel-alapú IPA.

Miért lehet ez előnyös?

• Nem kell külön elszámolni anyagköltséggel, ELÁBÉ-val vagy közvetített szolgáltatásokkal.

• Az IPA számítása és bevallása egyszerűbbé válik.

• Az adminisztrációs teher csökken – kevesebb számítás, kevesebb nyilvántartás.

Példa: Ha a vállalkozás KIVA-alapja az év során 8 millió forint volt, akkor az iparűzési adóalap: 8 000 000 Ft × 1,2 = 9 600 000 Ft Ha a helyi adómérték például 2%, akkor az IPA összege: 9 600 000 Ft × 2% = 192 000 Ft

Ezt az egyszerűsített módszert választani kell, tehát a KIVA-alanyoknak nyilatkozniuk kell róla az adóhatóság felé a bevallásban.

Fizetési és bevallási kötelezettségek

IPA típusa	Fizetés határideje	Bevallás szükséges?
Egyszerűsített (sávos)	Évente egyszer, május 31.	Csak speciális esetekben (pl. egyéni vállalkozóknál, ha a szünet egybefüggően, több mint 180 napig tart; megszűnés, sávváltás, székhelyváltás esetén).
Normál	Előlegek: szept. 15., márc. 15. Bevallás: május 31.	Igen, évente kötelező.
KIVA-alapú	Ugyanaz, mint a normál IPA-nál	Igen, évente kötelező.

Mi történhet, ha nem foglalkozol az IPA-val?

1. Többet fizetsz, mint kellene

Ha nem jelented be időben a választott kedvezőbb adótípust, az önkormányzat automatikusan a normál IPA-t alkalmazza. Ez azt jelentheti, hogy akár háromszor-négyszer annyi adót is fizethetsz, mintha a sávos IPA-t vagy a KIVA-soknak szóló IPA-típust választottad volna. Ezt utólag sajnos nem lehet visszamenőleg korrigálni.

2. Késedelmi pótlék

A határidők be nem tartása nemcsak bonyodalmat, hanem komoly pénzügyi terhet is jelenthet. Ha például nem fizeted meg időben az IPA-t, vagy késve adod be a bevallást, az önkormányzat automatikusan késedelmi pótlékot számít fel. Ez halmozódhat is, ha több évre visszamenőleg történik a mulasztás.

3. Bírság

Ha nem figyelsz az esetleges önkormányzattól kapott levelekre, és nem reagálsz időben, mulasztási bírság is kiszabható.

Települések közötti IPA-különbségek

A helyi iparűzési adó kulcsa településenként változhat, maximuma 2%, de vannak olyan helyek, ahol 0%! Ez azt jelenti, hogy már a székhelyválasztásnál is komoly pénzügyi különbség lehet két település között.

Több telephellyel rendelkezel? Figyelj az IPA adóalap megosztásra!

Ha egy vállalkozás több önkormányzat illetékességi területén is jelen van, meg kell osztania az IPA-alapot. Az arányosítás történhet eszközérték, személyi jellegű ráfordítás vagy ezek kombinációja alapján. A választott módszert minden évben be kell jelenteni, és egységesen alkalmazni kell minden érintett településen.

Egyéni vállalkozóként szüneteltettél? 

Egyéni vállalkozóként lehetőségünk van szüneteltetésre. Ha a szüneteltetés legalább egybefüggően 181 napig tart, úgy fontos, hogy záró bevallási kötelezettségünk is felmerül, hiszen megszűnik az adóalanyiságunk. Így újrakezdés esetén, ha korábban sávos IPA alá tartoztunk, ismét választanunk kell ezt az IPA-típust csak úgy, mint az első adóévben!

---

👉 Próbáld ki 30 napig ingyen a QUiCK-et!

Váltsd le pénzügyi exceleidet és élvezd az automatizált számlaiktatást, a testreszabott kontrollingot és a még gyorsabb utalásokat a QUiCK-kel!