Cafeteria és béren kívüli juttatások 2025 - Hogyan adjunk többet úgy, hogy mindenkinek jó legyen?

A béren kívüli juttatások régóta részei a munkáltatói eszköztárnak – mégis sok kérdés merül fel ezzel kapcsolatban, és érdemes időről időre újragondolni, hogyan használjuk őket jól. Munkáltatóként sokszor az a kérdés: hogyan jutalmazzuk a kollégákat úgy, hogy az nekik is jó legyen, nekünk se kerüljön aránytalanul sokba, és közben teljesen átlátható, szabályosan adózott juttatásról legyen szó. Munkavállalóként pedig gyakori érzés, hogy a cafeteria rendszer túl bonyolult vagy nem világos, hogyan használható.

Mi most abban szeretnénk segíteni, hogy átlásd: 2025-ben is lehet jól működő, átlátható, jogszabályoknak megfelelő és valóban hasznos béren kívüli juttatási rendszert építeni.

Ebben a cikkben nem csak a szabályokat mutatjuk be. Segítünk értelmezni is őket – munkáltatói és munkavállalói oldalról egyaránt.

Miért éri meg elgondolkodni a béren kívüli juttatásokon?

Amikor a bérköltségek egyre nőnek, a munkavállalók elvárásai is emelkednek, és közben a költségkeretünk korlátos, akkor érdemes elgondolkodni a béren kívüli, egyéb juttatási formákon. A cafeteria nem a bér helyett van, hanem a bér fölé helyezhető. Így lehet belőle valódi ösztönző eszköz: plusz érték a dolgozónak, plusz rugalmasság a munkáltatónak, kedvezőbb adózással.

És ami talán a legfontosabb: ugyanakkora munkáltatói ráfordításból a munkavállaló több pénzt tud ténylegesen felhasználni. Ez a különbség sok esetben nem elhanyagolható és segíthet a mindennapi kiadások fedezésében is.

Vegyünk egy egyszerű példát:Tegyük fel, hogy egy munkáltató bruttó 125 000 Ft értékű plusz juttatást szeretne adni dolgozójának.

• Ha ezt bérként adja ki, az teljes bérköltséggel számolva 125 000 Ft kiadást jelent számára. A munkavállaló ebből nettó 73 565 Ft-ot kap kézhez (kedvezmények nélkül).
  

• Ha ugyanezt az összeget cafeteria juttatásként adja, akkor viszont nettó 100 000 Ft-ot realizál a munkavállaló (keretösszegen belül maradva).

  
  

Persze úgy is megközelíthetjük a kérdéskört munkáltatóként, hogy ha szeretnénk adott nettó összeget juttatni a munkavállalónak, akkor nem mindegy, hogy ez számunkra mennyibe is fog kerülni, hiszen bérként adózva biztosan többe fog kerülni, drágább lesz számunkra. Ezért is érdemes bevezetni a béren kívüli juttatások rendszerét, és egy olyan juttatási csomagot beépíteni a működésünkbe, amely előnyös a munkáltatók és a munkavállalók számára is. 

A legfontosabb béren kívüli juttatások 2025-ben

A béren kívüli és egyéb juttatások témakörében találunk adómentesen adható, kedvezményes adózású és jövedelemként adózó juttatásokat is. Az alábbiakban a leggyakoribb lehetőségeket mutatjuk be.

1. SZÉP-kártya

Talán az egyik legnépszerűbb juttatási forma, amely három zsebre oszlik: vendéglátás, szállás, szabadidő. Azonban a  gyakorlatban a zsebeknek már nincs nagy jelentősége, összevontan is felhasználható.

Éves keretösszeg: 450.000 Ft

Adóteher: 28% (KIVA esetén 25%). A keret túllépése esetén a többlet 33,04%-kal adózik.

Érdekesség, hogy 2025-től a keret 50%-a lakásfelújításra is használható a saját lakás vonatkozásában.

Néhány példa, hol és mit tudunk vele fizetni:

• éttermi fogyasztás, ételrendelés

• szállásfoglalás belföldön

• múzeum, strand, mozi, edzőterem

• kalandpark,

• lakásfelújításhoz: festék, burkolat stb.

Miért jó?

• A munkáltató költséghatékonyan tud juttatást adni. A munkavállaló akár nagyobb nettó összeget realizálhat. Egész sok helyen elfogadják már a SZÉP kártyát, így valóban fel is tudja használni a munkavállaló.

2. Aktív Magyarok alszámla

Az alszámla lényege, hogy támogatja az aktív életmódot.

Éves keretösszeg: 120.000 Ft

Adóteher: 28% (KIVA esetén 25%)

Felhasználható például:

• kondibérlet, egyéb sport és szabadidős képzés során

• sífelvonó, uszodabelépő,- bérlet.
  

Fontos: a második félévi juttatás csak akkor utalható, ha az első félévi keret legalább 80%-át elköltötte a dolgozó.

3. Lakhatási támogatás (35 év alatt)

Ez a támogatási forma segíti a fiatal munkavállalókat lakhatásuk támogatásában.

Éves keretösszeg: 1.800.000 Ft

Adóteher: 28% (KIVA esetén 25%)

Felhasználható:

• albérleti díjra

• lakáshitel törlesztésére

Feltételek:

• a munkavállaló nem lehet idősebb 35 évnél,

• a lakáscélt igazolni szükséges szerződéssel (bérleti vagy hitelszerződés),

• a juttatás nem lehet több, mint a tényleges havi költség (Túlfizetés esetén a különbözet után 50%-os bírságot fizet a dolgozó. Ezért nem érdemes vele visszaélni.)

További teendő munkáltatóként: A juttatásról adatot kell szolgáltatni a NAV felé legkésőbb 2026. január 31-ig. Érdemes tehát már most gondoskodni a megfelelő dokumentálásról és belső nyilvántartásról, hogy ez gördülékenyen menjen.

4. Adómentes juttatások:

Vannak olyan juttatások, amelyek után a munkáltatónak és a munkavállalónak sem kell adót vagy járulékot fizetni. 

Adómentes juttatások 2025-ben (a teljesség igénye nélkül):

• Kulturális belépő: színház, koncert, múzeum – éves szinten a minimálbér összegéig

• Sportrendezvény belépő: szintén minimálbérig évente

• Állatkerti belépő: évente a minimálbér összegéig

• Óvodai, bölcsődei költségtérítés – a számlával igazolt kiadás erejéig

• Diákhitel törlesztés támogatása – kötött célú hitel esetén

• Távmunka költségtérítése: a mindenkori minimálbér 10%-áig havonta

  
  

Miért jó ez a juttatási forma?

Minimális adminisztráció mellett nulla adóterhet jelent, mégis érzékelhető támogatást ad a dolgozóknak – különösen akkor, ha a juttatást személyre szabott módon választjuk ki.

5. Egyes meghatározott juttatások

Adóteher: 33,04% (KIVA esetén 27,7%)

• Csekély értékű ajándék (évente 3 alkalommal, alkalmanként minimálbér 10%-ig)

• Csoportos biztosítások

• Célzott egészségpénztári szolgáltatások: Lényeges tudnivaló: ha a munkáltató célzott szolgáltatásra fizet be az önsegélyező pénztárba, akkor ez után neki nem keletkezik adófizetési kötelezettsége. Az adót a munkavállalónak kell megfizetnie – mégpedig akkor, amikor a pénztári befizetés terhére igénybe veszi a szolgáltatást, és annak értéke egyéb jövedelemként adókötelessé válik. (Az igénybe vett szolgáltatás 89 százalékára fizet a munkavállaló 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t.)

• A cafeteria juttatások keretösszegét meghaladó többlet

6. Önkéntes pénztári hozzájárulások

• Nyugdíj-, egészség- vagy önsegélyező pénztárba fizethet hozzájárulást a munkáltató. Fontos, hogy ez jövedelemként fog adózni.

• Viszont a munkavállaló a következő évben 20% adójóváírást érvényesíthet.

• A munkáltató a pénztári hozzájárulásból egyik munkavállalóját sem zárhatja ki, aki legalább 6 hónapja dolgozik nála.

Mit vigyek magammal?

Összességében azt mondhatjuk, hogy a béren kívüli juttatások és a cafeteria nem feltétlenül bonyolult. A gyakorlat azt mutatja, hogy nem a keretösszeg nagysága a döntő, hanem az, hogy átlátható-e a rendszer, és kapnak-e segítséget a dolgozók abban, hogyan használják ki jól.  Tehát néhány egyszerű, világos példa – vagy akár egy belső eligazítás – sokat számíthat abban, hogy a juttatás valóban értéket jelentsen.

A cafeteriát és a béren kívüli juttatásokat tehát érdemes használni munkatársak támogatására, mert így nemcsak a költségekkel bánunk okosan, hanem a kapcsolatokkal is.

---

👉 Próbáld ki 30 napig ingyen a QUiCK-et!

Váltsd le pénzügyi exceleidet és élvezd az automatizált számlaiktatást, a testreszabott kontrollingot és a még gyorsabb utalásokat a QUiCK-kel!