Van-e NAV? Nav-igáció, metamorfózis, vagy önfeledt szörfözés?

Stygár László, vendégszerző cikke.

Amikor a hullámok magasra csapnak az adattengeren, és az információk áradatának zabolázása a könyvelők napi küzdelmévé válik, akkor nem marad más, mint a metamorfózis, ami vagy Narcissus átalakulásához hasonló, reflexió nélküli önmagunkba omlás, (melyet talán sok könyvelő érez nap mint nap), vagy pedig vitorlabontás és élvezettel való hajózás/szörfözés a változás tengerén . Stygár Lászlót, a Számlázz.hu egyik alapítóját és korábbi szolgáltatásfejlesztési vezetőjét kértük meg, hogy értekezzen egy kicsit erről a metamorfózisról.

Régebben...

Régebben (NOSZ/OSA előtt) csak a számla létezett, ami vagy papír volt, vagy pdf, de önállóan mozgott: aktából aktába, vagy merevlemezről merevlemezre.

Ezt a régóta fennálló és működő alaphelyzetet változtatta meg a NAV az Online Számla rendszerrel, amikor:

• kötelezővé tette a számlabeküldést

• lehetővé tette a vállalkozók részére a számlák lekérdezését.

Ez ugye valójában azt jelentette, hogy:

• számlakibocsátáskor a számlák kötelezően és automatikusan "felfelé" áramlanak egy óriási "adat-tó"-ba (ez a NAV Online Számla rendszere)

• és a vállalkozói igényeknek megfelelően, a vállalkozói oldalról történő lekérdezésekkel a számlák "lefelé szivárgonak" az adat-tóból a vállalkozó könyvelési (vagy egyéb) rendszereibe

A "probléma" az, hogy a NAV a lekérdezési felületet nem 100 százalékos rendelkezésre állással üzemelteti, hanem abban napi szinten megjelennek "lyukak", amikor a lekérdezés egyszerűen nem működik.

A probléma szempontjából alapvetően három típusú könyvelési rendszert ismerünk

1. Az ún. modern, felhő alapú könyvelési rendszerek. Ezek a felhőben léteznek, a nap minden másodpercében "futnak", és okos időzítésekkel gyakorlatilag folyamatosan szívják le a számlaadatokat az Online Számla rendszerből. Ezeket a rendszereket az időnként megjelenő szolgáltatáskiesések egyáltalán nem zavarják. Ha nem tudnak lekérdezni 1 vagy akár több órán keresztül, csak megvonják a vállukat, hiszen folyamatosan próbálkoznak, és a NAV által biztosított működési időablakokat folyamatosan kihasználják. 2. Vannak a "régi", vagy "hagyományos" könyvelőszoftverek, amelyek a könyvelőiroda saját számítógépére vannak telepítve, esetleg a könyvelő saját laptopjára. Ezek a rendszerek nyilvánvalóan csak akkor tudnak működni, ha a számítógép éppen be van kapcsolva. A NAV rendszeréből történő adatleszívást is általában felhasználói interakcióra végzik: a könyvelő megnyom egy gombot (kattint), aminek a hatására a könyvelőszoftver lekérdezi a szükséges számlákat már ha a NAV rendszere éppen akkor működőképes. Nyilván ez az az időpont, amikor a könyvelő éppen dolgozna is, és ha nem jönnek le a számlaadatok, az bizony bosszantó. 3. A harmadik működési mód az, amikor hagyományos, saját számítógépre telepíthető szoftvert "felhősítenek", tehát a felhőbe telepítik, és ezen könyvelőszoftverek elérése Windows "emulációval" történik: a könyvelő "azt hiszi", hogy a saját számítógépén futtatja a könyvelőszoftvert, de az valójában a felhőbe lett telepítve, ahol jó esetben szintén megvalósítható egyfajta lekérdező automatizmus, bár ez picit a könyvelőszoftver "megerőszakolása". Igaz, az "erőszaktevést" a programozó végzi, így nem okoz feszültséget a könyvelő elméjében (szarkazmusveszély! :). A jelen helyzet elemezgetése mellett azonban sokkal fontosabb észrevenni a "trendeket", vagy ha úgy tetszik az idők szelét. Többször írtunk már arról, hogy furcsa módon Magyarországon a vállalkozások digitalizációjának motorja és katalizátora az adóhatóság.

A NAV megváltoztatta, és folyamatosan dolgozik a további változásokon, hogy a könyvelők, és egyáltalán a vállalkozások teljes adminisztrációja digitálisan történjen. Ennek nagyon fontos része a vállalkozásban történő gazdasági események magasságában megkeletkező digitális adatok szabad áramlása.

Milyen lesz a jövő? Mi jellemzi majd ezt a működést?

A számlák, a nyugtaadatok, és talán a banki tranzakciók is szabadon és folyamatosan áramlanak majd az adóhatóság rendszere felé. De nem csak "nyers" számla és nyugtaadatok, hanem azok az adatok is, amelyek a kibocsátást követően keletkeztek, és tovább finomítják, leírják a megtörtént gazdasági eseményt. Ilyen adat pl. a számla kifizetettségi állapota (banki párosítás), a nyers számlaadatok előkészítése könyvelésre (kategorizálás, számlaosztályok, táegyieszközök, stb.). Ezek az adatok a NAV rendszeréből szabadon áramlanak majd vissza a vállalkozóhoz, elsősorban a könyvelési rendszerekbe. Ebből következően ajánlott elfelejteni az eddigi jól bevált, statikus állapotot, amely eddig a következőképpen működött: könyvelő vagyok, összegyűjtöm a hónap során a könyvelési (nyers)anyagokat, ezek itt lesznek az asztalom sarkán, és amikor ez megvan, akkor szépen lekönyvelek mindent. Ehelyett egy napi szinten folyamatosan áramló, mozgó adatfolyamba történő bekapcsolódás lesz szükséges. Ezek az adatok a nap minden órájában folyamatosan áramlanak. Jelentős részük a NAV Online Számla rendszerből jön (és oda tart), de a vállalkozók és a könyvelők adattrendszerei ennél fontosabbak lesznek. Egy rém egyszerű példa arra nézve, hogy mit jelent az adatok folyamatos áramlása:

• ha egy vállalkozó kibocsát egy számlát, az azonnal bekerül a NAV Online számla rendszerébe, és néhány percen belül a könyvelési rendszerbe is

• ha a számlát éjszaka bankkártyával kiegyenlíti a vevő, a kiegyenlítési információ is azonnal megjelenik a vállalkozó/könyvelő rendszerében (egyrészt a banki mozgás, másrészt a számla kiegyenlített volta)

• általában könyvelés nem történik, kivéve ha az teljesen automatizálható - ebben az esetben akár a könyvelés is megtörténhet

• a könyvelőszoftverek nagyon fontos funkciója lesz ezen adatmozgások operatív lebonyolítása, és a monitorozás, vagyis az adatáramlás és annak eredményének prezentálása a könyvelő felé

Mindez természetesen a jövő, de ez a jövő nincs már olyan nagyon messze. Az nyilván még kérdés, hogy a NAV ebből mekkora részt valósít majd meg, de hogy a végére egy konkrétumot is írjak: az eÁFA bevallás a pénzforgalmi szemléletű vállalkozások miatt csakis a számla kifizetettségi információk birtokában valósítható meg... és ez vonatkozik az összes olyan nem pénzforgalmi vállalkozásra is, akinek legalább egy beszállítója pénzforgalmis. Törvényszerű-e egy ilyen szabadon és automatikusan áramló adatfolyam/adat-tó létrejötte? Ez nem biztos... azonban az biztos, hogy a NAV efelé tolja a magyar vállalkozások digitális szekerét - és ez elég ahhoz, hogy a mi szemléletünk is megváltozzon.