Az őszi adócsomagban több olyan könnyítés is érkezik, amely kifejezetten a vállalkozások mindennapjait teszi egyszerűbbé. Az első összefoglalónkban már bemutattuk a változások egy részét, most pedig továbbvisszük a témát: kedvezőbb költséghányadok az egyéni vállalkozóknak, bővülő KIVA-lehetőségek, magasabb alanyi ÁFA-mentes értékhatár, új TAO-kedvezmények a zöld beruházásokhoz, valamint átláthatóbb járulék- és bevallási szabályok érkeznek.

Nézzük mit tartogat még az őszi adócsomag 👇

Ebben a második összefoglalónkban ezeket a legfontosabb változásokat mutatjuk be, továbbra is a kis- és középvállalkozások, valamint az egyéni vállalkozások szemszögéből.

Személyi jövedelemadó (SZJA) – kedvezőbb költséghányadok és egy speciális lakhatási támogatás

A személyi jövedelemadó szabályai közül most elsősorban azokat a módosításokat érdemes kiemelni, amelyek közvetlenül érintik az egyéni vállalkozókat, azon belül is az átalányadózókat.

Az egyik legfontosabb változás, hogy az egyik átalányadózói költséghányad emelkedik. A korábbi 40%-os költséghányad 2026-tól 45%-ra, a 2027-es évben pedig a 45%-os érték 50%-ra nő. Ez azt jelenti, hogy ugyanarra a bevételre magasabb „feltételezett költség” számolható el, vagyis kisebb lesz a jövedelem, ami után ténylegesen adózni kell.

Ha lefordítjuk egy egyszerű példára, egy 10 millió forintos éves bevételnél a 40%-os költséghányad mellett 6 millió forint jövedelem keletkezik, 45%-os költséghányad mellett viszont már csak 5,5 millió. 

A törvény egy másik, szűkebb kört érintő módosítása, hogy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek dolgozóiknak nyújtott lakhatási támogatása – bizonyos feltételek mellett – béren kívüli juttatásként jelenik meg az SZJA tv.-ben. Ez praktikusan azt jelenti, hogy lakásbérleti díjhoz nyújtható olyan támogatás, amely adózási szempontból kedvezőbben adható, mint a sima bér. Ez a vállalkozói kör nagy részét nem érinti, de a bérszámfejtéssel foglalkozó szakemberek számára fontos tudnivaló, hogy egy új, kedvezményes adózású juttatási elem jelent meg a rendszerben.

Kisvállalati adó (KIVA) – nagyobb cégek is bent maradhatnak a kisvállalati adóban

A kisvállalati adó (KIVA) egy kedvezőbb adónem, különösen azoknál a cégeknél, ahol jelentős a bérköltség és kisebb a nyereség. A mostani módosítások célja, hogy több, nagyobb méretű vállalkozás számára is nyitva maradjon ez a lehetőség.

A KIVA választhatóságához és bentmaradásához kapcsolódó létszám- és árbevételi/mérlegfőösszeg-korlátok megduplázódnak. A belépésnél a korábbi 50 fős létszámhatár 100 főre nő, a 3 milliárdos árbevételi és mérlegfőösszeg-korlát pedig 6 milliárdra emelkedik. A bentmaradásnál ugyanez a logika: 100 fő helyett 200 fő, 6 milliárd helyett 12 milliárd forint lesz a felső határ.

Emellett a KIVA alapjának számítását érintő százalékos szorzók is kedvezőbbé válnak (a 112,5%-os szorzó helyébe 100% lép), ami csökkentheti az adóterhet.

Általános forgalmi adó (ÁFA) – fokozatosan magasabb alanyi mentességi értékhatár és könnyített visszalépés

Az általános forgalmi adó területén a csomag egyik legfontosabb eleme az alanyi adómentesség felső értékhatárának emelése és az ehhez kapcsolódó átmeneti szabályok.

Az alanyi adómentesség értékhatára lépcsőzetesen emelkedik a következő években:

• 2026-ban 20 millió forintra,

• 2027-ben 22 millió forintra,

• 2028-ban 24 millió forintra.

Ezzel a korábbinál jóval több mikrovállalkozó tudja úgy szervezni a működését, hogy belföldi értékesítéseit ÁFA nélkül számlázza. 

A törvény emellett külön átmeneti szabályokat is tartalmaz a 2026–2028-as évekre. Ezek lényege, hogy az adott évre akkor választható az alanyi adómentesség, ha sem az előző év tényleges bevétele, sem a tárgyév észszerűen várható, illetve tényleges bevétele nem lépi túl az adott évre érvényes értékhatárt (2026-ban 20, 2027-ben 22, 2028-ban 24 millió forintot).

A nagy könnyítés az, hogy ezekben az években az alanyi adómentesség akkor is választható, ha egyébként a „normál” szabályok szerint még nem telt le a visszalépési tilalmi idő (például azért, mert korábban túllépte az értékhatárt és emiatt kikerült az alanyi mentes körből). Ez egy rendkívüli, időben korlátozott „visszalépési ablakot” jelent azoknak, akik bevételük alapján megfelelnek a feltételeknek, és szeretnének újra ÁFA-mentesen számlázni.

Szociális hozzájárulási díj (SZOCHO) és társadalombiztosítási díj (TBJ) – alacsonyabb minimum alap, negyedéves bevallás

A szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) és a társadalombiztosítási szabályok változásai elsősorban az egyéni vállalkozókat érintik.

A SZOCHO tv. módosítása kiveszi a rendszerből a „112,5%-os” minimum alapot: a minimum SZOCHO-alap a jövőben a minimálbérhez, illetve garantált bérminimumhoz, nem pedig azoknak 112,5%-ához fog kötődni. Ez azt jelenti, hogy az alacsonyabb jövedelmet elérő biztosítottaknál és egyéni vállalkozóknál csökken a kötelező minimum közteher, ami sokak számára lehet kézzelfogható könnyítés.

A vállalkozói személyi jövedelemadó szerint adózó (VSZJA) egyéni vállalkozók a társadalombiztosítási járulékot és a SZOCHO-t ezentúl negyedévente vallják be, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig, havi bontásban. Ez kevesebb határidőt, kevesebb adminisztratív feladatot jelent – miközben a rendszer továbbra is megköveteli, hogy a vállalkozó hónapról hónapra vezesse a járulékalap- és közteher-nyilvántartást is.

Társasági adó (TAO) – zöld, tiszta technológiák és környezeti beruházások kiemelt támogatása

A társasági adó (TAO) területén a módosítások kifejezetten beruházás-ösztönző irányba mutatnak, és jól látszik, hogy a jogalkotó a zöld átállást és a tiszta technológiák hazai/EU-s kapacitásait igyekszik támogatni.

Az egyik fontos újdonság, hogy a TAO tv. fogalomrendszere bővül, miszerint bekerül a „tiszta technológiák gyártási kapacitásának biztosítását szolgáló beruházás” fogalma. Ehhez kapcsolódóan a fejlesztési adókedvezmény szabályai kiegészülnek egy új jogcímmel, így az ilyen beruházások után fejlesztési adókedvezmény vehető igénybe.

Ezek jellemzően nagy volumenű, stratégiai jelentőségű beruházások: olyan gyárak, gyártósorok, amelyek tiszta technológiás termékeket (például megújuló energiához, energiatároláshoz, zöld ipari folyamatokhoz kapcsolódó eszközöket) állítanak elő. Fontos feltétel, hogy a beruházás állami támogatás nélkül az EGT-n (Európai Gazdasági Térségen) kívül valósulna meg – vagyis a kedvezmény célzottan arra szolgál, hogy ez a kapacitás inkább az EU-ban jöjjön létre vagy maradjon meg. A támogatási intenzitás felső határa Budapesten a beruházási költség 15%-a, vidéken pedig 35%-a, és a nagyon nagy összegű támogatásokhoz uniós jóváhagyás szükséges.

Még közelebb állhat a hazai KKV-k világához egy teljesen új, környezeti célú adókedvezmény is. Ez olyan beruházásokra és felújításokra vehető igénybe, amelyek:

• környezeti károk felszámolását szolgálják (például talaj- vagy vízszennyezés megszüntetése),

• leromlott állapotú természetes élőhelyek, ökoszisztémák rehabilitációjára irányulnak,

• a biológiai sokféleség védelmét vagy helyreállítását célozzák,

• vagy az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodást, illetve annak mérséklését szolgáló természetalapú megoldásokat valósítanak meg.

Bizonyos esetekben akár az elszámolható költségek 100%-áig, más esetekben 70%-áig terjedhet, és kis- és középvállalkozások esetében ez a plafon még tovább emelhető. Összességében beruházásonként legfeljebb 30 millió euró jelenértékű adókedvezmény nyújtható. Fontos korlát ugyanakkor, hogy a környezeti károkozó maga nem veheti igénybe ezt a kedvezményt, és kizárt a nehéz helyzetben lévő társaság is.

Jövedéki adó – kiszámíthatóbb valorizáció

A jövedéki adóról szóló törvény módosítása finomhangolja az adómértékek valorizációjának időzítését. A szabály lényege, hogy 2026-ban az érintett jövedéki adómértékek emelkedése csak július 1-jétől lép életbe, 2027-ben pedig már ez a 2026. július 1-jétől alkalmazott adómérték lesz az összehasonlítás alapja.

Eljárásrend és számvitel – apró, de fontos finomhangolások

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) módosításai alapvetően technikai jellegűek, és azt szolgálják, hogy az új negyedéves logikához igazodjanak az egyéni vállalkozói bevallási és befizetési határidők, valamint az adóelőleg-fizetés szabályai.

A számviteli törvényben is megjelenik egy fontos, vállalkozói szempontból pozitív módosítás: bizonyos értékhatárok (például a mikrovállalkozás kategóriába sorolás szempontjából) emelkednek. Ennek következtében több vállalkozás maradhat egyszerűbb beszámolási kategóriában, és nem kell bonyolultabb számviteli kötelezettségekre áttérnie pusztán amiatt, mert kis mértékben nőtt az árbevétele vagy a mérlegfőösszege.

A 2026-os év számos adózási változással indul, ezért most különösen fontos, hogy a vállalkozás pénzügyei átláthatóan, egy helyen legyenek kezelve. A QUiCK ebben segít: könnyedén tudod összegyűjteni a számlákat és így valós idejű képet kaphatsz vállalkozásod pénzügyi helyzetéről

Ha most váltasz QUiCK-re, a jövő évet már egy rendezett, naprakész rendszerrel kezdheted – kapkodás és év eleji káosz nélkül.

A cikkeink szeretettel és odafigyeléssel készülnek, mert hisszük, hogy Ti, vállalkozók vagytok a gazdaság mozgatórugói és megérdemlitek a támogatást.

Mi, a QUiCK csapata azon dolgozunk, hogy a tanácsadást digitalizáljuk: szuper digitális eszközökkel, de végletekig humán nézőponttal. A QUiCK-et is ebben a szellemben fejlesztjük.

Ha szeretnél rendet tenni a vállalkozásod pénzügyeiben, próbáld ki a QUiCK-et 30 napig ingyen!

 📄 Minden számlád egy helyen,

 💸 gyors utalások az Utaláskönnyítővel,

 📊 ha pedig tudatosabb működésre vágysz, a kontrolling funkciók segítenek: a rendszer megtanulja a kategóriáidat és címkéidet, így egy kattintással átláthatod az eredményeidet.

💡 Szeretnél hasonló cikkeket olvasni Tőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre itt!