KIVA vagy TAO? Segítünk eldönteni, melyik lehet a jobb választás a cégednek

Cégvezetőként biztosan benned is felmerült már a kérdés: melyik adózási forma éri meg jobban: a hagyományos társasági adó (TAO) vagy a kisvállalati adó (KIVA)? Mindkettő másképp működik, és attól függően, hogyan gazdálkodsz, az egyik akár több százezer forinttal is kedvezőbb lehet a másiknál.

Ebben a cikkben segítünk eligazodni, érthetően és példákkal illusztrálva mutatjuk be, mikor melyik adónem lehet a jobb választás.

Társasági adó (TAO) – a hagyományos vállalati adózás

Kezdjük a társasági adóval (TAO), mert ez a jellemző adózási forma, amelyet a legtöbb vállalkozás alkalmaz. A TAO lényegében a vállalkozások nyereségét terhelő adó: 2025-ben ennek mértéke 9% a pozitív adóalap után. Ez elsőre nagyon kedvezőnek hangzik, hiszen mindössze 9%-ot kell adózni a nyereségből, de fontos tudni, hogy emellett más adónemek is terhelik a vállalkozást, mint például a munkabérek után fizetendő szociális hozzájárulási adó (SZOCHO). Tehát ha van alkalmazottad, a fizetés után jelenleg 13% SZOCHO-t is kell fizetni a cégnek a 9%-os társasági adó mellett.

Mit jelent ez egyszerűen? Tegyük fel, hogy a céged az év végén 10 millió forint nyereséget ér el. TAO alatt ennek 9%-át, azaz 900 ezer Ft-ot kell társasági adóként befizetned az államnak. Ha ezen felül mondjuk 5 millió Ft értékben fizettél bért a munkavállalóidnak, akkor arra még 13% SZOCHO is rakódik (kb. 650 ezer Ft). Összességében tehát a vállalkozásod adóterhe több lesz, mint pusztán a 9% társasági adó, cserébe viszont a TAO rendszere általánosan alkalmazható: nincs méretkorlát, bármilyen nagy vagy kicsi cégnél használható, és különféle adókedvezményt igénybe lehet venni mellette (például fejlesztési kedvezmények). A TAO-t választó cégek élhetnek bizonyos beruházási adókedvezményekkel is, leírhatják a befektetett eszközök értékcsökkenését, kihasználhatnak különböző támogatásokat, amivel csökkenthetik a fizetendő adót.

Panna története – amikor a TAO a jobb választás

Panna egy nyereséges tanácsadó céget vezet, néhány alkalmazottal. A vállalkozása évről évre komoly profitot termel, és szeretne ebből osztalékot is kivenni magának. A cég bérköltsége viszonylag alacsony, a nyereség viszont magas. A könyvelője ezért azt javasolja, hogy maradjon a társasági adó (TAO) hatálya alatt.

Miért? A TAO kulcsa csupán 9%, és Panna cége nem igazán felel meg a KIVA feltételeinek: nincs ugyan 50 főnél több dolgozó, de a bevétel közelít a 3 milliárd forinthoz, a nyereség pedig arányaiban túl magas. TAO esetén a cég 9%-ot fizet a nyereség után, Panna pedig a kivett osztalék után 15% SZJA-t. Ha KIVA-t választana, akkor a kifizetett osztalék után 10% KIVA-t és ugyanúgy 15% SZJA-t kellene fizetni, vagyis nem járna jobban. Ráadásul Panna szereti a stabil, jól bevált megoldásokat, és él a TAO-hoz kapcsolódó adókedvezményekkel is, például a K+F kedvezménnyel egy új szoftverfejlesztési projekt kapcsán.

A tanulság? Ha egy cég magas profitot termel, alacsony a bérköltsége, és rendszeresen vesz ki osztalékot, akkor sok esetben jobban járhat a TAO-val, mint a KIVA-val.

A TAO előnyei és hátrányai röviden

Előnyök:

• Alacsony adókulcs a nyereségre: 9%, ami alacsonyabb, mint a KIVA 10%-os kulcsa. 

• Nincsenek méretkorlátok: Bármilyen méretű vállalkozás alkalmazhatja, nincs létszám- vagy árbevétel-korlát.

• Adókedvezmények széles köre: Többféle adókedvezményt igénybe vehetsz (pl. beruházási, K+F, kisvállalati kedvezmények), amelyekkel csökkentheted a fizetendő adódat.

Hátrányok:

• Magasabb összadóteher: A 9% TAO mellé még egyéb adókat is fizetni kell (pl. 13% SZOCHO a bérek után), így a teljes adóteher sok esetben magasabb lehet.

• Komplexebb adminisztráció 

• A nyereség azonnal adózik: Még ha nem is veszed ki osztalékként a profitot, a 9% TAO-t akkor is meg kell fizetni a nyereség után.

Kisvállalati adó (KIVA) – az egyszerűsített kisvállalati adózás

Most nézzük a kisvállalati adót (KIVA), amely egy alternatív, egyszerűsített adózási forma a kisvállalkozások számára. A KIVA-t kifejezetten azért hozták létre, hogy könnyítsen a kisebb cégek adóterhein és adminisztrációján. Ennek keretében 2022-től a KIVA kulcsa 10% (korábban magasabb volt, de csökkentették, hogy még vonzóbb legyen). Miért egyszerűbb? Mert a KIVA kiváltja a társasági adót és a szociális hozzájárulási adót is. Tehát egyetlen 10%-os adó megfizetésével letudhatod mind a nyereségadót, mind a cég által fizetendő SZOCHO-t, nem kell két külön adónemet bevallanod és befizetned. Ráadásul a KIVA rendszerében az adó alapja nem a klasszikus értelemben vett adózott nyereség, hanem elsősorban a személyi jellegű kifizetések, vagyis a bérköltségek és az esetleges osztalékok összege. Ez elsőre bonyolultnak tűnhet, de lentebb elmagyarázzuk érthetően, mit is jelent.

Egyszerűbben fogalmazva: KIVA alatt a céged a kifizetett bérek és osztalékok után fizeti meg a 10%-os adót, és mentesül a 9%-os társasági adó alól. Mit jelent ez a gyakorlatban? Ha nem veszel ki osztalékot, akkor a KIVA szabályai szerint a cégben maradó profit nem képez adóalapot, hiszen a vállalkozás a nyereséget bent tartja a cégben, akár fejlesztésre vagy tartalékképzésre fordítja. A 10%-os KIVA-t ilyenkor csupán a kifizetett bérek (és néhány kisebb tétel, pl. esetleg igénybe vett korábbi eredménytartalék) után kell megfizetni. Ha viszont osztalékot is fizetsz magadnak a cégből, annak az összegét hozzá kell adni a KIVA adóalaphoz, és így az osztalék után is 10% adót fizet a cég. (Természetesen az osztalék után a magánszemély tulajdonosnak a 15% SZJA-t is meg kell fizetnie, ezt ne felejtsük el, de ez független attól, hogy TAO vagy KIVA szerint adózol.)

A KIVA-val tehát kedvezőbbé válhat a bérfizetés és a profit visszaforgatása a vállalkozásba. Mivel a bérekre jutó adókulcs 10%, ami alacsonyabb a normál 13%-os SZOCHO-nál, a KIVA adónemmel pénzt takarítható meg azoknak a cégeknek, ahol jelentős a bérköltség. Ugyanakkor a KIVA ösztönöz arra is, hogy a nyereséget inkább benntartsd a cégben és beruházásokra fordítsd, mert amíg nem veszed ki, addig nem növeli az adódat. Ha például egy évben nagyobb profitot termelsz és azt teljes egészében visszaforgatod a vállalkozásodba (például új eszközöket veszel, fejlesztesz, vagy csak bent hagyod tartaléknak), akkor ezért a részéért nem kell KIVA-t fizetned. Ez nagy előny lehet a növekedésre törekvő kis cégeknek.

Nézzünk itt is egy példát! Peti egy kis kreatív digitális ügynökséget vezet, amely 5 főt foglalkoztat. A cég bevétele még nem túl magas, viszont a bérköltség arányaiban jelentős, hiszen Peti jól megfizeti a munkatársait, mert szeretné megtartani a tehetséges fiatalokat a csapatában. Emellett a cég eddig minden megkeresett nyereséget visszaforgatott: új számítógépeket vettek, marketingre költöttek, és Peti egyelőre nem is tervez osztalékot kivenni, inkább a cég növekedését tartja szem előtt. Peti könyvelője kiszámolta, hogy a KIVA választásával a cég éves szinten több százezer forinttal kevesebb adót fizetne. Miért? Mert Peti cége megfelel a KIVA feltételeinek (kis létszámú és éves bevétele jóval 3 milliárd Ft alatt van), a bérköltsége magas, és a nyereséget nem veszik ki. Így a 10%-os KIVA-val a bérköltségeket alacsonyabb kulccsal adózza (mintha 13% SZOCHO-t fizetne), és mivel nincs osztalékfizetés, a cégben maradó nyereség után nem köteles adót fizet. Peti így a megspórolt pénzt vissza tudja forgatni a cégbe (például új munkaerőt vehet fel, vagy tartalékot képezhet nehezebb időkre). Az ő példája jól mutatja, hogy ha egy vállalkozásnak viszonylag magasak a bérköltségei, és a tulajdonos nem akarja azonnal kivenni a nyereséget, akkor a KIVA nagyon is megérheti számára.

A KIVA előnyei és hátrányai röviden

Előnyök:

• Alacsonyabb adó a bérekre: A 10%-os KIVA kulcs kedvezőbb a béreket terhelő 13%-os SZOCHO-nál, így bizonyos cégeknél komoly megtakarítást hozhat.

• Nyereség visszaforgatása adómentesen: Ha nem fizetsz osztalékot, a cégben maradó nyereség után nem kell KIVA-t fizetni, azaz a visszaforgatott profit adómentes marad a vállalkozásban. Ez ösztönöz a fejlesztésre, növekedésre.

• Kevesebb adminisztráció: Egy adó vált ki kettőt (TAO-t és SZOCHO-t), emiatt egyszerűbb a bevallás és a könyvelés, kevesebb a bonyolult adókorrekciós tétel.

• HIPA-kedvezmény lehetősége: Bizonyos esetekben a helyi iparűzési adó (HIPA) alapját is számolhatod a KIVA szerint, ami alacsonyabb adófizetést eredményezhet az önkormányzat felé.

Hátrányok:

• Korlátozott alkalmazhatóság: A KIVA-t csak kisebb cégek választhatják. Feltétel az 50 fő alatti létszám és legfeljebb 3 milliárd forintos éves árbevétel (és mérlegfőösszeg). Ha a céged növekedése túllépi ezeket a határokat, akkor ki kell lépni a KIVA-ból és visszatérni TAO-ra.

• Osztalék és tőkemozgások adója: Ha a tulajdonos sok osztalékot vesz ki, azt 10%-kal megadóztatja a KIVA (szemben a TAO 0%-ával a cég szintjén, mert TAO-nál a kivét már csak magánszemélyként adózik). Nagyobb tőkebevonások vagy tőkekivonások esetén is figyelni kell, mert bizonyos tőkeműveletek (pl. tőkecsökkentés) növelhetik a KIVA adóalapot.

• Kevesebb speciális kedvezmény: KIVA esetén kevesebb adókedvezmény vehető igénybe, mint TAO-nál. Például nincsenek külön fejlesztési adóalap-kedvezmények vagy nagyon specifikus mentességek, cserébe viszont ugye a visszaforgatott nyereség eleve adómentes, ami sok esetben fontosabb lehet.

• Nem minden helyzetben optimális: Ha a vállalkozás veszteséges vagy nagyon alacsony a bérköltsége a nyereséghez képest, előfordulhat, hogy a KIVA nem eredményez adóelőnyt. Ilyenkor a 10% adó akár több is lehet, mint amit TAO + SZOCHO alatt fizetnél (például ha szinte nincs bér, de nagy nyereség keletkezik).

Melyik éri meg jobban neked, a KIVA vagy a TAO?

Láthatjuk, hogy a KIVA és a TAO összehasonlítása nem fekete-fehér – a döntés sok tényezőtől függ. Összegyűjtöttünk néhány szempontot, hogy könnyebben átlásd a helyzetet saját vállalkozásodra szabva:

A KIVA előnyös lehet számodra, ha...

• Kisebb céget vezetsz (max. ~50 fős és évi 3 milliárd Ft alatti forgalommal), tehát egyáltalán jogosult vagy a KIVA választására.

• Jelentősek a bérköltségeid, sok alkalmazottad van vagy magas fizetéseket adsz. Ilyenkor ugyanis a béreket 10%-kal adózod 13% helyett, ami nagy különbség lehet. (Ahogy Peti példája is mutatta.)

• Nem tervezel nagy osztalékfizetést a közeljövőben, inkább visszaforgatod a nyereséget a cégbe. Ha nem veszel ki profitot, a KIVA-val gyakorlatilag “adómentesen” gyarapíthatod a céged vagyonát.

• Egyszerűsíteni akarod az adózást és csökkenteni a bürokráciát. Kevesebb bevallani- és nyilvántartani való adónem marad, ami kisebb adminisztrációs terhet jelent.

• Növekedésre játszol: Ha a célod a cég gyors fejlesztése, létszámbővítés, beruházás, a KIVA által megspórolt adóforintokat visszaforgathatod a vállalkozásba, így gyorsabban érhetsz el eredményeket.

A TAO jobb választás lehet számodra, ha...

• Nagyobbra nőtt a céged, vagy várhatóan hamar kinövöd a KIVA kereteit (létszám vagy árbevétel alapján). Ilyenkor hosszabb távon amúgy sem maradhatnál KIVA-ban.

• Magas a nyereséged a bérköltséghez képest, és/vagy rendszeresen jelentős osztalékot fizetnél ki magadnak tulajdonosként. Ilyen esetben a KIVA 10%-os adója a kivett nyereségen már nem biztos, hogy kevesebb teher, mint a 9% TAO + osztalék utáni szja kombinációja. (Panna esete tipikusan ilyen volt.) Szakértők ökölszabályként is megfogalmazzák: ha magas a bérköltség és nincs nagy osztalék, KIVA; ha viszont nagy beruházások vagy osztalékok várhatók, akkor inkább TAO.

• Kihasználnál speciális adókedvezményeket vagy mentességeket, amik csak TAO alatt elérhetők. Például K+F adóalap-kedvezmény, fejlesztési adókedvezmény, stb. – ha van ilyen projektek a cégedben, TAO-nál tudod ezeket érvényesíteni.

• Nem jelent gondot a több adminisztráció, vagy már kiépített rendszereid vannak a TAO szerinti működésre. Ha jól elboldogulsz a jelenlegi rendszerrel és a könyvelőd is ezt preferálja az esetedben, nincs sürgető ok a váltásra.

• Biztonságra törekszel a szabályok terén: A TAO régóta bevett gyakorlat, stabil és kiszámítható, míg a KIVA szabályai változhatnak és szigorú feltételeknek kell folyamatosan megfelelni (pl. figyelni a létszámra, bevételre).

Remélhetőleg sikerült emberközelibbé tenni a TAO és a KIVA közötti választás dilemmáját. Láttuk, hogy nincs egy mindenkire érvényes, egyértelmű válasz – a döntés attól függ, a céged hogyan működik és mik a céljaid. Éppen ezért, habár igyekeztünk minden fontos szempontot érthetően elmagyarázni, érdemes lehet egy tapasztalt könyvelő vagy adótanácsadó véleményét is kikérni. Ő személyre szabottan meg tudja mondani, hogy az esetedben melyik adózási forma jelent kisebb adóterhet és nagyobb előnyt.

Még nem vagy biztos benne, melyik adózási formát válaszd?

A QUiCK-ben egy helyen láthatod az éves bevételedet, költségeidet és bérköltségedet, így könnyebben mérlegelheted, melyik adózási forma illik leginkább a vállalkozásodhoz.

Tudtad, hogy a QUiCK-ben rögzítheted a KIVA- és TAO-adóidat is? Így nemcsak nyomon követheted, de rendszerezheted is ezeket az összegeket, erről bővebben itt olvashatsz.

A rögzített adatok segítenek abban, hogy jobban átlásd a vállalkozásod pénzügyi mozgásait, várható kiadásait, és magabiztosabb döntéseket hozz. A rögzített adatok a likviditás menüpont alatt megjelennek, így tudsz ezekkel tervezni is!

Ha eljön a fizetés ideje, az utaláskönnyítő funkcióval gyorsan és egyszerűen el is utalhatod a szükséges összeget – felesleges keresgélés nélkül.

Próbáld ki a QUiCK-et 30 napig ingyen!

💡 Szeretnél hasonló cikkeket olvasni Tőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre itt!