Nem játék a nyereményjáték hirdetése – adózás, jog, adminisztráció röviden

Egyre több mikro- és kisvállalkozás hívja fel magára a figyelmet nyereményjátékkal – legyen szó közösségi médiás aktivitásról vagy kampányokhoz kapcsolódó sorsolásról. A játékos kedvű résztvevők számára ezek izgalmas nyereményeket ígérnek, a szervezők számára viszont nemcsak marketingértéket, hanem adózási és adminisztrációs kötelezettségeket is hozhatnak. Ebben a cikkben végigvesszük a legfontosabb tudnivalókat társas vállalkozói szemszögből.

Először is fontos tisztázni: nyereményjáték vagy szerencsejáték?

A szerencsejáték jogi definíciója szerint akkor beszélünk ilyenről, ha:

• a részvételhez pénzt vagy vagyoni értéket kell fizetni (tét),

• a játék nyereményt ígér, és

• a nyerés/vesztés eredménye túlnyomórészt a véletlentől függ.

Amennyiben bármelyik fenti feltétel hiányzik (pl. nincs nevezési díj), akkor a játék nem minősül szerencsejátéknak, így nem kell külön engedélyeztetni a Szerencsejáték Felügyelettel. A legtöbb céges nyereményjáték így „csak” adójogi szempontból értelmezendő.

Ha szerencsejátékról van szó, akkor az alábbaik nem lesznek relevánsak számodra. 

Adózás – pénzbeli és tárgyi nyeremények után

Ha a nyertes nem pénzt, hanem egy terméket vagy szolgáltatást kap, akkor a kifizetőt (azaz a játékot szervező céget) terheli az adófizetési kötelezettség. A hatályos SZJA törvény szerint:

• 15% személyi jövedelemadó (SZJA)

• 13% szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

Az adó alapja a nyeremény szokásos piaci értékének 1,18-szorosa.

Példa:

Ha egy saját gyártású termék a nyeremény, amelynek piaci értéke 50 000 Ft, akkor az adóalap:

• 50 000 Ft × 1,18 = 59 000 Ft

Ez után kell megfizetni a 15% SZJA-t és 13% SZOCHO-t.

•  SZJA: 59 000 Ft × 15% = 8 850 Ft

•  SZOCHO: 59 000 Ft × 13% = 7 670 Ft

Mikor adómentes egy tárgynyeremény?

Ha a nyeremény árumintának minősül – vagyis kis értékű, bemutatásra szolgál, nem alkalmas rendeltetésszerű használatra –, akkor nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Ez esetben számlát sem kell kiállítani, elegendő egy belső bizonylat az átadásról.

Társasági adóalap-növelés nyereményjáték esetén? 

Ha a nyereményjáték során adott ajándék vagy pénzjutalom nem kapcsolható közvetlenül a céged bevételszerző tevékenységéhez, akkor ez társasági adóalap-növelő tételként jelenhet meg. A tao-törvény szerint ugyanis minden olyan költség, amely nem igazolhatóan szolgálja a vállalkozás üzleti célját, növeli az adóalapot. Ez akkor lehet probléma, ha például a nyereményt teljesen véletlenszerűen, előzetes vásárlás vagy regisztráció nélkül osztod ki – azaz nem mutatható ki egyértelmű kapcsolat a nyeremény és a szolgáltatásaid iránti érdeklődés növelése között.

Jó hír viszont, hogy elkerülhető az adóalap-növelés, ha a nyertes nyilatkozik arról, hogy:

• nem folytat vállalkozási tevékenységet, vagy

• nem a vállalkozása miatt kapta a juttatást, vagy

• a vállalkozására nem keletkezik adófizetési kötelezettség.

Ez a nyilatkozat különösen hasznos, ha például a nyertes egyéni vállalkozó vagy más gazdálkodó szervezet. Egy egyszerű dokumentum beszerzésével tehát komoly adókockázat csökkenthető, ezért célszerű minden nyereménykifizetés előtt gondoskodni róla.

Kell áfát fizetni a nyeremény után?

Ha a nyereményként adott terméket vagy szolgáltatást nem értékesítésre vásároltad, hanem ajándékként adod oda – például egy nyereményjáték keretében –, akkor az áfa szempontjából más szabályok érvényesek.

Ebben az esetben nem vonhatod le a beszerzéskor fizetett áfát, hiszen a nyeremény nem közvetlenül a vállalkozás bevételszerző tevékenységét szolgálja. Ugyanakkor az is jó hír, hogy nem kell áfát fizetned az átadáskor sem. Vagyis: nincs szükség áfás számlára, elegendő, ha az átadásról belső bizonylatot készítesz (például egy nyereményátadási jegyzőkönyvet vagy más nyilvántartást).

Külföldi nyertesek esetén: extra adminisztráció

Ha nem magyar állampolgár nyeri a játékot, több adminisztratív teendővel kell számolni. Ilyenkor érdemes figyelembe venni:

• Van-e Magyarországnak az adott országgal kettős adóztatást elkerülő egyezménye?

• Kér-e a cég nyilatkozatot vagy hivatalos illetőségigazolást a nyertestől?

• Készít-e járulékbevallást a NAV felé az adómentesség dokumentálására?

A külföldiek esetében ugyanis előfordulhat, hogy Magyarországon nincs adófizetési kötelezettség, de ezt a kifizetőnek igazolnia kell. Ehhez a nyerteseknek magyar adóazonosító jelet kell kérniük.

Ne feledkezz meg a jogi háttérről sem!

Egy nyereményjáték nemcsak adózási, hanem jogi szempontból is komoly előkészületet igényel. A bizalom és az átláthatóság érdekében – és hogy egy esetleges ellenőrzéskor is minden rendben legyen – elengedhetetlen, hogy az alábbi dokumentumok előre elkészüljenek:

• Játékszabályzat– ez határozza meg, hogyan lehet részt venni, ki a szervező, mik a nyerési feltételek, és hogyan zajlik a sorsolás.

• Adatkezelési tájékoztató – a GDPR előírásai alapján kezelned kell a játékosok személyes adatait, és erről megfelelően kell tájékoztatni őket.

• Sorsolási jegyzőkönyv – ha a nyertes(ek) sorsolással kerül(nek) kiválasztásra, ennek nyoma kell, hogy maradjon.

Ezek nemcsak a jogszabályoknak való megfelelést segítik, hanem bizalmat is építenek a résztvevők felé – és ezzel erősítik a márkád hitelességét is.

Mini checklist nyereményjáték indításához

1. Mi lesz pontosan a nyeremény? (pénzbeli nyeremény, tárgynyeremény vagy áruminta?)

2. Lehet külföldi magánszemély a nyertes? Vagy csak belföldi magánszemély lehet nyertes?

3. Milyen módon kerül kiválasztásra a nyertes? (sorsolással véletlenszerűen vagy valamilyen rangsor alapján)

4. A sorsolásról készül sorsolási jegyzőkönyv (ha van sorsolás)?

5. Milyen adózási vonzata van a nyereményjátéknak? (SZJA, SZOCHO, TAO és ÁFA)

6. Van írásban rögzített játékszabályzat (ÁSZF)?

7. Van GDPR-nak megfelelő adatkezelési tájékoztató?

---

👉 Próbáld ki 30 napig ingyen a QUiCK-et!

Váltsd le pénzügyi exceleidet és élvezd az automatizált számlaiktatást, a testreszabott kontrollingot és a még gyorsabb utalásokat a QUiCK-kel!