SZJA-bevallás 2026: mire figyelj cégvezetőként?
- Seres-Raffai Fanni
- 5 órával ezelőtt
- 4 perc olvasás
Március közepén ismét megérkeztek a NAV SZJA-bevallási tervezetei, és ezzel hivatalosan is elindult a 2026-os SZJA-szezon. A 2025-ös adóévről szóló bevallás határideje 2026. május 20., és eddig az időpontig kell az esetleges befizetéseket is rendezni. Bár a NAV idén is elkészíti a tervezetet, fontos látni, hogy ez sok esetben nem jelent kész és hibátlan bevallást.
NAV-tervezet: hogyan működik valójában?
A NAV a rendelkezésére álló adatok (elsősorban a munkáltatói és kifizetői adatszolgáltatások) alapján állítja össze a bevallás „vázát”, amely 2026. március 15-től elérhető az eszja felületén, ahova DÁP vagy Ügyfélkapu+ lehetőségekkel tudsz bejelentkezni. Magánszemélyek esetében, ha nem történik módosítás, kiegészítés, akkor a tervezet automatikusan bevallássá válik május 20-át követően. Ez azonban nem igaz minden élethelyzetre, ugyanis például egyéni vállalkozók, őstermelők és áfafizetésre kötelezett magánszemélyek esetében a tervezet nem válik automatikusan végleges bevallássá, így nekik mindenképp foglalkozniuk kell vele.
A rendszer egyik legfontosabb korlátja, hogy csak azokat az adatokat tartalmazza, amelyekről az adóhatósághoz érkezett adatszolgáltatás. Emiatt gyakran kimaradnak olyan jövedelmek, mint az ingatlan-bérbeadás, az ingó vagy ingatlan értékesítés, a külföldről származó bevételek, a kriptoügyletek vagy az egyéni vállalkozói jövedelem. Ha ezek nem kerülnek bele a bevallásba, egy esetleges ellenőrzés során nemcsak az adót kell megfizetni, hanem adóbírság és késedelmi pótlék is felmerülhet.
Megemlítendő, hogy a tervezet az adókedvezményeket sem minden esetben veszi automatikusan figyelembe. Ha nem adtál be adóelőleg-nyilatkozatot év közben a munkáltatód felé, akkor az éves bevallás készítésekor nyilatkozhatsz és érvényesítheted a kedvezményt.
Cégvezetői jövedelmek: ahol a legtöbb hiba történik
Cégvezetőként különösen fontos odafigyelni a jövedelmek helyes besorolására. A személyi jövedelemadóról szóló törvény egyértelműen kimondja, hogy a vezető tisztségviselői tevékenységből származó jövedelem nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül, hanem bérjellegű jövedelemként adózik. Emiatt ezek az összegek az SZJA bevallásban is ennek megfelelően jelennek meg, ezért érdemes az adatokat az M30-as igazolással is összevetni. Természetesen, ha például megbízási szerződés keretében látja el az ügyvezetői teendőket, akkor más a jövedelem megítélése és önálló tevékenységből származó bevételként kell kezelni.
Az osztalék az egyik leggyakoribb félreértési pont. Sokan úgy gondolják, hogy itt kizárólag 15% személyi jövedelemadó merül fel, azonban a valóság ennél összetettebb, mivel a szociális hozzájárulási adó (SZOCHO) kérdése is felmerül. A szocho mértéke 13%, azonban csak addig kell megfizetni, amíg a jövedelmek (pl.: önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem) összege el nem éri a minimálbér 24-szeresét. Ez 2025-ben 6 979 200 forintos határt jelentet, 2026-ban már 7 747 200 Ft.
Egy egyszerű példával szemléltetve: ha a munkabér és az ügyvezetői díj együtt 5 800 000 forint, és ehhez 3 000 000 forint osztalék társul, akkor a SZOCHO csak a plafonig hátralévő részre fizetendő. Ebben az esetben ez 1 179 200 forint (6 979 200 – 5 800 000 = 1 179 200 Ft), amely után 13% szochót, azaz 153 296 forintot kell fizetni, míg az osztalék után a 15% SZJA, azaz 450 000 forint teljes egészében megfizetendő. Ha viszont a munkabér és az ügyvezetői díj már önmagában meghaladja a plafont, akkor az osztalék után már nem keletkezik további szocho-fizetési kötelezettség.
Szintén gyakori hiba az osztalékelőleg kezelése. A NAV tapasztalatai szerint előfordul, hogy a bevallásban szerepel a levont SZJA, miközben maga az osztalékjövedelem hiányzik. Ez azt eredményezi, hogy a rendszer visszaigénylést mutat, ami azonban nem valós, és komoly ellenőrzési kockázatot jelent.
Mi az az M30-as igazolás munkaviszony esetén?
Az SZJA bevallás ellenőrzésekor, kiegészítésekor érdemes elővenni az úgynevezett M30-as igazolást is. Ez egy éves összesítő dokumentum, amelyet a munkáltató januárban állít ki az előző évről és küld meg a munkavállalók részére. Az igazolás tartalmazza többek között az adott évben megszerzett bérjövedelmeket, a levont adóelőlegeket, járulékokat, valamint az év közben érvényesített kedvezményeket is.
Az M30-as igazolás különösen hasznos lehet az SZJA tervezet ellenőrzésekor, hiszen ennek segítségével könnyebben összevethetők a NAV által szerepeltetett adatok a munkáltató által nyilvántartott összegekkel.
Ingatlan-bérbeadás és egyéb kimaradó jövedelmek
Az ingatlan-bérbeadás egy klasszikus példa arra, amikor a tervezet hiányos lehet. Különösen akkor fordul elő, ha a bérlő magánszemély, hiszen ilyenkor nincs kifizetői adatszolgáltatás. A jövedelem megállapításánál két fő módszer közül lehet választani: a 10%-os költséghányad vagy a tételes költségelszámolás.
Egy 3 600 000 forintos éves bevétel és 900 000 forint költség esetén a 10%-os módszerrel 486 000 forint SZJA fizetendő, míg tételes elszámolás mellett ez 405 000 forintra csökken. A különbség 81 000 forint, ami jól mutatja, hogy a megfelelő módszer megválasztása nem elhanyagolható.
A NAV videós segítséget tett közzé az SZJA-bevallási tervezetek kiegészítéséhez. A frissen megjelent útmutató ezúttal azt mutatja be lépésről lépésre, hogyan lehet bevallani az ingatlan bérbeadásából, illetve ingatlanértékesítésből származó jövedelmeket a kérdés–felelet alapú kitöltési mód segítségével. A videó ide kattintva elérhető.
Ide tartoznak azok az esetek is, amikor nincs kifizetői adatszolgáltatás: ilyen lehet például a külföldi jövedelem, a kriptoügyletek vagy bizonyos értékpapír-ügyletek. Ezeknél minden esetben a magánszemély felelőssége, hogy a megfelelő adatokat feltüntesse a bevallásban.
A tervezet nem látja a befizetéseidet
Kevesen tudják, hogy a NAV a tervezet készítésekor nem egyezteti az adószámlát. Ez azt jelenti, hogy az év közben befizetett adók (például önadózás keretében teljesített befizetések) nem feltétlenül jelennek meg a tervezetben. Ezeket a bevallásban külön fel kell tüntetni, ellenkező esetben a rendszer tévesen mutathat befizetendő adót.
Kedvezmények, mentességek SZJA-bevalláskor
Érdemes külön figyelmet fordítani az adókedvezményekre is, hiszen sok esetben ezek utólag, az SZJA-bevallásban is érvényesíthetők. Jó példa erre a 2025 októberétől bevezetett háromgyermekes anyák kedvezménye, amelyet csak az októbertől megszerzett jövedelmekre lehet figyelembe venni. Emellett arra is érdemes gondolni, hogy ha év közben váltál jogosulttá valamely kedvezményre, de ezt nem jelezted a HR vagy a bérszámfejtés felé, akkor a kedvezményt még most, az SZJA-bevallásban is igénybe tudod venni, akár egy összegben is.
Egy részletes, alapos átnézés segíthet abban, hogy elkerüld a későbbi kellemetlenségeket és felesleges adóterheket. Ha érdekelnek a különböző jövedelmek és kedvezmények, akkor ebben a blogcikkünkben még olvashatsz róla.
Különösen érdemes odafigyelni akkor, ha valaki többféle jövedelemmel és többféle adókedvezménnyel is rendelkezik. Ilyenkor ugyanis nem mindegy, hogy a kedvezmények milyen sorrendben és mely jövedelmekkel szemben kerülnek érvényesítésre. Annak érdekében, hogy ne maradjon bent kihasználatlan kedvezmény vagy ne történjen hibás elszámolás, érdemes könyvelő vagy adószakértő segítségét kérni.
A cikkeink szeretettel és odafigyeléssel készülnek, mert hisszük, hogy Ti, vállalkozók vagytok a gazdaság mozgatórugói és megérdemlitek a támogatást.
Mi, a QUiCK csapata azon dolgozunk, hogy a tanácsadást digitalizáljuk: szuper digitális eszközökkel, de végletekig humán nézőponttal. A QUiCK-et is ebben a szellemben fejlesztjük.
Ha szeretnél rendet tenni a vállalkozásod pénzügyeiben, próbáld ki a QUiCK-et 30 napig ingyen!
📄 Minden számlád egy helyen,
💸 gyors utalások az Utaláskönnyítővel,
📊 ha pedig tudatosabb működésre vágysz, a kontrolling funkciók segítenek: a rendszer megtanulja a kategóriáidat és címkéidet, így egy kattintással átláthatod az eredményeidet.
💡 Szeretnél hasonló cikkeket olvasni Tőlünk? Iratkozz fel a hírlevelünkre itt!